LOGOPÉDIA

Dohy Adél


Gyógypedagógus - Logopédus


Szolgáltatások:

• Megkésett- akadályozott beszédfejlődés, nyelvi késés terápiája

• Artikulációs zavar terápiája

• Értelmileg sérültek beszédgondozása

• Beszédészlelés- beszédmegértés zavarának terápiája

• Kommunikáció fejlesztése


Megkésett beszédfejlődés (nyelvi késés) terápiája

A beszéd kialakulásának késése 2,5 éves korig - ha szervi ok nem mutatható ki – még élettaninak tekinthető, ezen életkor után azonban már minden esetben érdemes szakember véleményét kérni. Fontos tudni, hogy nemcsak az tekintendő figyelmeztető jelnek, ha a gyermek egyáltalán nem kezd el beszélni, hanem az is, ha nem az életkorának megfelelő szinten teszi ezt. Azt a gyermeket tekintjük késői beszélőnek, akinek kétévesen még nincs 50 szavas expresszív szókincse.

Lányok esetében két éves korra, fiúknál két és fél, legkésőbb három éves korra kell megindulnia a beszédnek. Ekkorra a gyermeknek a rendelkezésére álló expresszív szókincse segítségével képesnek kell lennie a magyar nyelv szabályrendszere szerint egyszerű mondatokat alkotni, és ezekkel kifejeznie magát. Természetesen a gyermekek szókincse ebben az életkorban is mutathat eltéréseket, de a saját szükségleteiket (például evés, ivás, anya, apa..) egyszerű szavakkal már ki kell tudniuk fejezni.

Előfordul, hogy ép intellektus, ép hallás, ép beszédszervek, valamint a család támogató segítsége mellett is késik a beszéd indulása, ennek megsegítésére szolgál a megkésett beszédfejlődés (újabb elnevezése szerint a nyelvi késés) terápiája.

A megkésett beszédfejlődés (nyelvi késés) tünetei:

- a beszéd indulásának késése, kimarad a gagyogás,

- a szókincs nagyon lassan gyarapszik

- a nyelvi szerkezetek, toldalékok használata helytelen

- a környezet számára nehezen érthetően, hang-, és szótagcserékkel beszél

- a megjelenő hangképzési hibák nem következetesek, vagyis bizonyos hangokat hol egyik, hol másik hanggal helyettesíti, amelynek oka, hogy a hangok sorrendjét nehezen tudja megjegyezni

- iskolás korára a nyelvhasználatban még nagymértékű lemaradást mutat kortársaikhoz képest

- iskoláskorban az olvasás, írás elsajátításának és használatának a nehézségével küzd

- lassúbb ütemű lehet a mozgásfejlődése

- saját testén, valamint térben és időben is nehezen tájékozódik

- magatartási problémák jelenhetnek meg a kapcsolatteremtés nehézségei miatt


Artikulációs zavar terápiája

Artikulációs zavarnak, pöszeségnek nevezzük a beszédhangok torzított kiejtését, kiejtésének képtelenségét, más beszédhanggal való felcserélését, az adott nyelvi közeg beszédhangjaitól való eltérést. A pöszeség terápiáját általában 4- 5 éves korban célszerű kezdeni, ezt a beszédhiba súlyossága és a problémás hangok száma határozza meg. A beszéd elindulásának kezdetén jelen lehet az ún. élettani pöszeség, amely nem beszédhiba, hanem a fejlődés természetes velejárója, így nem igényel logopédiai segítséget.

3 féle artikulációs zavart különböztetünk meg: torzítás (dyslalia), hangcsere (paralalia), vagy hangelhagyás (alalia).

Az, hogy ez az eltérés milyen okokra vezethető vissza, nagyon sokrétű lehet. Azonban mivel több alapprobléma vezethet helytelen kiejtéshez, a terápia megkezdése előtt nagyon fontos elkülöníteni az artikulációs zavart más problémáktól. Más probléma lehet például az afázia, az apraxia (akaratlagos mozgások tervezési zavara), a hallássérülés, vagy az értelmi fogyatékosság. Minél több információt meg kell tudni a kliens tüneteiről. A szakember feltérképezi az érintett hangokat, illetve megfigyeli a klienst spontán társalgási helyzetben.

Megfigyelési szempontok:

- a beszéd érthetősége

- folyamatosan beszél, vagy egyszavas válaszokat ad

- beszédállapot jellemzői (beszédlégzés, dallam, tempó, stb.)

- beszédszervek épsége

- hallás épsége (esetlegesen szakorvosi véleményt is kérünk)

A hangképzés megfigyelése:

- spontán megnevezésnél

- utánmondásnál

- izolált hangkiejtésnél


Értelmileg sérültek beszédgondozása

Szakértői bizottság, vagy egyéb szakorvosi vélemény által diagnosztizált, bármely életkorú, veleszületett, vagy szerzett sérülés következtében kialakult mentális sérüléssel élő kliensek beszéd- és kommunikáció fejlesztése.


Beszédészlelés- és megértés zavarának terápiája

A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyermek beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelően megismételni ezeket. Így tanulja meg anyanyelve szavainak hangzását, egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz képes, később pedig nehézség nélkül tud betűket azonosítani, összeolvasni.

A beszédészlelés zavarának tünetei lehetnek:

- késve induló és lassabb beszédfejlődés,

- úgy tűnhet, hogy a gyermek nem figyel

- sokszor nem, vagy helytelenül reagál, ha szólnak hozzá

- gyakran visszakérdez, kérdésekre helytelenül válaszol

- gyakran feleli, hogy "nem hallottam", vagy félrehall szavakat

- feladatok teljesítésekor bizonytalan

- valamilyen beszédhibája van

- gyér szókincs jellemzi, nem jutnak eszébe szavak, nehezen tanul újakat

- hallás alapján nem tudja megkülönböztetni a beszédhangokat

- nem tud szótagolni,

- nehezen tanul verseket, mondókákat,

- kialakulatlan a kézdominanciája, és rossz a téri tájékozódása.

A beszédmegértés a mások által kiejtett szavak, kifejezések, mondatok és szövegek jelentésének, tartalmának megértése. A jó beszédmegértés esetén a gyermek tisztában van a szavak jelentésével, megérti, amire kérik, amit mondanak neki, később azt is, amit olvas. Ha ez a terület sérült, a kórképben a gyermek beszédmegértése a korának megfelelő szellemi szint alatt van, és szinte minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett, valamint szó- és hangképzési rendellenességek is jellemzik. A gyermek, ép hallás és ép intellektus mellett nehezen érti meg a hozzá intézett szavakat, mondatokat, de egyéb kognitív képességei megfelelően fejlettek. A beszédmegértés zavara már óvodás korban nyilvánvalóvá válik, különösen a térre és időre vonatkozó információkkal kapcsolatban. Iskoláskorra ez nagyban megnehezíti számára a tananyag elsajátítását, a feladatok megértését. A szövegértéssel, szövegértelmezéssel komoly problémák lehetnek.

A beszédmegértés zavarának tünetei lehetnek:

- nehezen érti meg az elhangzó feladatot, csak az igen rövid, egyszerű közléseket képes értelmezni

- névutók, toldalékok használata bizonytalan

- nem érti a mese részleteit vagy összefüggéseit

- nem szeret mesét hallgatni, a hallott mesét nem tudja elmondani, a lényeget kiemelni, nem tud az azzal kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszolni

- makacs hanghibák jellemezhetik

- új kommunikációs helyzetben zavarban van